Csok - Folyósítás, igénylés szabályai, banki ügyek, felkészülési idő
1-2. Az új
otthonteremtési támogatásra miért hagytak ilyen rövid átállási időt a
pénzintézeteknek? A híradásokban szerepel, hogy a pénzintézetekhez már
hétfőtől (01.04.) mehetnek az ügyfelek, viszont az OTP és K&H
elutasítja őket. E két bankot megnevezték, de más bank sem adott
tájékoztatást, mivel felsőbb „utasításra” követendő eljárási rendre
várnak az NGM-től.Kijött-e már végrehajtási rendelet a legújabb
változásokról?
A vonatkozó jogszabály, az
Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes
kormányrendeletek módosításáról 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
szövege 2015. december 29. óta elérhető a Magyar Közlönyben. Az NGM
továbbá várhatóan a hét folyamán elkészíti és a pénzintézeteknek kiküldi
az igényléssel kapcsolatos eljárásrendet, illetve tájékoztató anyagot.
Így mindezek alapján nem okozhat gondot a hitelintézetek számára, hogy
elkezdhessék az ügyfelek igényléseinek befogadását és intézését.
Az új feltételek megismerésére valóban
rövid idő állt a pénzintézetek rendelkezésére, azonban a Kormány számára
a bankok kényelmi szempontjainál fontosabb volt, hogy egyrészt a
feltételek kimunkálására, a szükséges egyeztetésekre megfelelő időt
szánjon, másrészt hogy az ügyfelek minél hamarabb hozzájuthassanak az
új, még kedvezőbb támogatási lehetőségekhez, és ennek segítségével
belevághassanak lakáscéljaik megvalósításába.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a
bankrendszer számára is kedvező a feltételek kibővítése, mind a CSOK,
mind a szintén jelentősen kiterjesztett kamattámogatás esetében, mivel a
várhatóan jelentősen megnövekedő igénylések következtében az ő díj-, és
kamatbevételük is emelkedik.
3. A folyamatban lévő kérelmek esetén a magasabb összegű támogatások kerülnek-e automatikusan megállapításra?
Igen, ahol a tavaly beadott kérelmek elbírálása még folyamatban van, ott már az új szabályok szerint kell eljárni.
4. Gyakorolható-e méltányosság megelőlegezett kedvezmény visszafizetése esetén, ha nem születtek meg a vállalt gyermekek?
A kormányrendelet szabályozza azokat a
méltányolható élethelyzeteket, amelyek fennállása esetén részben vagy
egészben el lehet tekinteni a felvett CSOK késedelmi kamattal növelt
összegének visszafizettetésétől:
– Ha még nem születtek meg a vállalt
gyermekek, de már várandós a feleség, vagy örökbefogadás van
folyamatban, akkor a szülésig, illetve az örökbefogadási aktus
lezárultáig meghosszabbodik a határidő.
– Ha csak részben teljesült a vállalt
gyermekcél, akkor a CSOK-ot is csak részben kell visszafizetni; ha
viszont a vállalt több gyermekből valamelyik fogyatékkal született,
akkor ha nem születnek meg az esetleg hátralévő további gyermekek, akkor
az arányos támogatást sem kell visszafizetni.
– Ha a szülők lombikprogramban (IVF
eljárásban) vesznek részt és az sikertelen, akkor csak a támogatást kell
visszafizetni, a kamatot nem.
– Ha az egyik házastárs meghal vagy megrokkan, vagy a gyermek halva születik, nem kell visszafizetni a CSOK-ot.
E feltételeken túlmenő okokból egyedi méltányosság gyakorlására ugyanakkor nincs lehetőség.
5.
Feltétele-e az államilag támogatott hitelnek, hogy ne szerepeljen az
igénylő KHR listán? Ha feltétele, de csak az egyik házastárs szerepel
abban, akkor megkaphatják-e a hitelt, illetve legalább a CSOK-ot?
Egyik házastárs sem lehet hátralékos
hiteladósként a KHR-ben nyilvántartva (1 évig visszamenőleg). Ez a
feltétel ugyanakkor csak a CSOK Extrára (a 10 milliós összegű
támogatásra) vonatkozik, az egyéb igénylési esetekre nem.
6. A 10 éves
elidegenítési tilalom mellett bentlakási kötelezettség is van? Például a
most 21 éves gyerek után igénybe vett támogatás esetén neki 31 éves
koráig ott kell laknia? Ha igen, azt hogyan ellenőrzik?
Igen, a támogatásból épült/vett lakásban
bent is kell laknia 10 évig a szülőknek is és a gyermek(ek)nek is,
utóbbi viszont ha időközben nagykorúvá válik vagy eleve olyanként
igényelték rá a szülők a támogatást, akkor már szabadon elköltözhet,ez
nem számít a tilalom megsértésének.
7. Ha egy
család 3 gyermekkel egy 20 millió forint értékű lakásból egy 20 millió
forint értékű új lakásba szeretne költözni a régi eladásával és utána az
új vásárlásával (tegyük fel, hogy a feltételeknek megfelelnek), és 15
millió forint tőketartozásuk van a felvett hitelükből, ebben az esetben
kaphatnak-e 10 milliós vissza nem térítendő CSOK támogatást?
A meglévő ingatlanon fennálló
hiteltartozás nem kizáró ok a CSOK igénylésénél. A régi lakásért kapott
vételárat (melyből a hiteltörlesztésre fordított összeg levonható)
teljes egészében be kell forgatni az új lakás megvételébe/felépítésébe.
A kamattámogatás maximum 10 millió Ft-os
hitelösszegig vehető igénybe, az a fölötti részre piaci kamat kerül
felszámításra. (Három vagy több gyermek esetén ugyanakkor nem feltétel a
meglévő ingatlan értékesítése, ha új lakást vásárol vagy épít a
család.)
8. Mekkora értékben vehetik fel a kedvezményes, 3 százalékos hitelt?
A kamattámogatás maximum 10 millió Ft-os hitelösszegig vehető igénybe, az a fölötti részre piaci kamat kerül felszámításra.
9.
Határainkon túli (kettős állampolgársággal rendelkező) magyarok
igényelhetik-e a CSOK-ot (van-e erre elkülönített keret), vagy csak azon
belföldi állampolgárok, akik belföldi munkaviszonnyal rendelkeznek, és
Magyarországon fizetik az SZJA-t?
Mivel a külföldi munkaviszony,
biztosítási jogviszony is figyelembe vehető, a határon túli magyar
állampolgárok is jogosultak lehetnek a CSOK-ra; természetesen a 7.
válasz szerinti szempontokat itt is figyelembe kell venni.
10.
Feltétel, hogy a kedvezmény igénylése előtt minimum 180 napot töltsenek
el a kérvényezők hivatalos munkaviszonyban. Ez a szülők mindegyikére
igaz kell, hogy legyen? Illetve sokan keveslik a 180 napot, amely így
“visszaélésekre” adhat lehetőséget.
Párok esetében elég, ha az egyik szülő
rendelkezik a szükséges biztosítási feltételekkel. Ami az időtartamot
illeti, a három gyermek után járó 10 milliós összeg esetében annyiból
szigorúbb a feltétel, hogy a 180 nap munkaviszony mellett további másfél
év biztosítási időszaknak is folyamatosan fenn kell állni (ez nem kell
feltétlenül munkaviszony legyen, ideszámít pl. a GYED-en vagy
álláskeresési támogatásban töltött idő is).
11. A
tízmillió forintos támogatás mellé “kötelező” felvenni a +10 millió
forintos hitelt is? Mennyi idő alatt kell legfeljebb törleszteni?
Nem, a CSOK önállóan is igényelhető, de
viszont a kamattámogatott hitel csak akkor vehető fel, ha a CSOK-ot is
igényli egyidejűleg a család. A kamattámogatás futamideje legfeljebb 25
év lehet, ennyi idő áll rendelkezésre főszabály szerint a
visszafizetésre is.
12. A
kedvezmény abban az esetben is igényelhető, amennyiben valaki már
rendelkezik saját lakóingatlannal? Úgy is megvásárolhatja/felépítheti az
új ingatlant, hogy a meglévőt megtartja?
Igen, de ez a lehetőség kizárólag a 10
milliós, 3 gyermek esetén igényelhető CSOK-nál adott. Használt lakás,
és/vagy háromnál kevesebb gyermek esetén továbbra is feltétel, hogy nem
rendelkezhet lakástulajdonnal az igénylő azon az ingatlanon kívül, amit a
CSOK-ból felépít vagy megvásárol, bővít (néhány kivétel természetesen
itt is van).
13.
Amennyiben nem teljesülnek a feltételek és visszafizetésre kerül sor,
mind a húszmillió forintot vissza kell fizetni (amennyiben valaki a
10+10 konstrukciót választotta) vagy “csak” a hitel részét?
Amennyiben az előre vállalt gyermekszám
nem teljesül, mind a CSOK-ot, mind a kamattámogatást vissza kell fizetni
(ha részben teljesül, a CSOK-ot csak részlegesen kell visszafizetni).
Magát a hitel összegét elvileg nem kell visszafizetni előbb, piaci
alapon továbbra is törleszthető.
14. Hogyan ellenőrzik/érik el, hogy a kiutalt támogatást mindenképpen lakóingatlan vásárlására/építésére költsék az igénylők?
Kizárólag lakás célú ingatlanra vehető
igénybe a CSOK, üzleti vagy egyéb célra épült ingatlanra nem. A
felhasználást a hitelintézet és a kormányhivatal is ellenőrizheti.
15.
Külföldről hazatérők esetében elég-e a külföldi munkavégzés a
biztosítási idő igazolására, vagy nem? Többen jelezték, hogy akkor
jönnének haza, ha megkapják a támogatást, de kérdés, hogy ha hazajönnek
úgy, hogy nem lesz egyből munkájuk, akkor meg kell-e várniuk a kétéves
biztosítotti jogviszonyt.
A biztosítási jogviszonynak
(munkaviszonynak) az igénylés időpontjában is fenn kell állnia, tehát
vagy még azalatt kell megigényelni a CSOK-ot, hogy az illetőnek még
fennáll a külföldi munkaviszonya, vagy hazatérése után belföldi
jogviszonyt kell létesítenie. A biztosítási időnek csak akkor kell
folyamatosnak lennie – melyben maximum 15 nap megszakítás lehet –,
illetve a 2 éves időtartam és ezen belül a fél év munkaviszony is csak
akkor feltétel, amennyiben legalább 3 gyermekre és új ingatlanra nézve
igénylik a (10 millió Ft-os) összeget. Használt lakás és/vagy háromnál
kevesebb gyermek esetén viszint lehet hosszabb megszakítás is a
biztosításban, és annak elvárt időtartama csak fél év. Előbbi esetben
ezért javasolt, hogy vagy még a hazatérést megelőzően adja be az
igénylést, vagy hazatérve mihamarabb találjon új állást; utóbbi esetben
könnyebb a helyzet, kevésbé indokolt a sietség.
16, Mi
indokolja, hogy az új CSOK támogatás részét, azaz a vissza nem térítendő
10 milliót nem vehetik fel közmunkások, illetve olyan családok, ahol
nem tudják igazolni a féléves biztosítotti jogviszonyt, vagy
munkanélküliek?
Az indokolja, hogy a támogatás összege
olyan jelentős, ami – a korábbi, illetve 3-nál kevesebb gyermek vagy
használt ingatlan esetén továbbra is érvényes szabályokhoz képest,
amelyek legfeljebb 3,25 milliós összeg felvételéhez 6 hónap biztosítási
jogviszonyt írtak elő – szükségessé teszi a hosszabb biztosítási idő,
illetve ezen belül a legalább 6 hónapja fennálló munkaviszony
(keresőtevékenység) előírását. Fontos ugyanis, hogy az igénylő a felvett
összeg mellett megfelelő jövedelemmel, stabil megélhetéssel
rendelkezzen ahhoz, hogy a támogatásból, szükség esetén a +10 milliós
kamattámogatott hitelt is felvéve, a lakáscélját ténylegesen meg is
tudja valósítani, valamint, ha szükségessé válik – pl. ha az előre
vállalt gyermekek nem születnek meg, vagy a lakáscél nem valósul meg,
illetve a 10 éves elidegenítési tilalom időszaka alatt a
vásárolt/épített ingatlan mégis elidegenítésre kerül – a felvett
összeget vissza is tudja fizetni, tehát rendelkezzen ehhez szükséges
jövedelemmel. Az adófizetők pénzével való felelős gazdálkodás követeli
tehát meg a szigorúbb előírások alkalmazását. A közfoglalkoztatás
jellemzően időszakos, továbbá szerényebb megélhetést biztosító
jövedelemszerzési lehetőség, ezért értelemszerűen nem vehető figyelembe
ugyanúgy, mint a normál keresőtevékenység.
17. A házaspár mindkét tagjának kell rendelkeznie a támogatás igénylésekor 180 nap munkaviszonnyal, vagy elég csak egyikőjüknek?
Elegendő csak az egyik szülőnek biztosítottnak lennie vagy munkaviszonnyal rendelkeznie.
18. Kocsmai
verekedés, garázdaság bűntette kizárhatja-e a kedvezményre való
jogosultságot, mivel az nem vagyon elleni bűncselekmény, viszont
büntetett előéletű a leendő igénylő.
A büntetlen előéletet hatósági erkölcsi
bizonyítvánnyal kell igazolni, azonban abból – ha az igénylő már volt
büntetve – nem derül ki, hogy milyen bűncselekmény miatt. E tekintetben
indokolt a szabályozás pontosítása, hiszen így most vagy minden
bűntettest kizárunk a CSOK-ból, vagy egyiket sem, hiszen nem állapítható
meg, hogy az általa elkövetett bűncselekmény a kizáró körbe tartozik-e.
19. A vissza
nem térítendő állami támogatás összegét az igénylő mikor és milyen
módon kapja majd meg az adásvételi szerződés megkötéséhez képest?
A CSOK folyósítására az adásvételi szerződés megkötését követően, egy összegben kerül sor.
20. A
kérelemhez adásvételi szerződést kell benyújtani; ha utólag úgy bírálják
el a kérelmét, hogy mégsem kapja meg a csok-ot, akkor mit csináljon az
új házzal, amit így valószínűleg nem tud finanszírozni?
Az adásvételi
szerződés esetében minden esetben ki lehet és ki kell kötni a vevő és az
eladó közötti pénzügyi tranzakció formáját és mértékét, így lehetőség
van halasztott fizetésre. A vételi szándéktól való elállásra a Ptk.
szabályai irányadók, az esetlegesen megfizetett vételár előleg vagy
foglaló kapcsán. A pénzintézetek részletes tájékoztatással szolgálnak a
kérelmek kapcsán befogadható adásvételi szerződések formai és tartalmi
elemeiről.
21. Mikor tudják meg az igénylők, hogy megkapják-e a támogatást? (kérelem beadásától számított…)
Erről a határidőről az adott támogatás
folyósított pénzintézettől lehet érdeklődni. A kérelmek átfutási ideje
átlagosan 30-60 nap.
22. Milyen
feltételei vannak a 10+10 millió felvételének abban az esetben, ha már
megvan a három gyerek, és van egy ház is, amit azonban nem szeretnének
eladni,, egy újabbat azonban építenének?
Három gyermek esetében nincs korlátozva a meglévő ingatlantulajdon mértéke, tehát a család megtarthatja a meglévő ingatlanát.
23. Ha eladott lakásának árát ipari ingatlanba fektette (öt éven belül), jogosult-e még a CSOK-ra?
A meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozás csak lakóingatlanra vonatkozik, tehát igen.
24. Ha a család ingatlanját nem eladja, hanem elajándékozza, igényelheti-e a támogatást?
Igen (bár ilyen esetben az ingatlan
eladásából származó vételártól mint lehetséges önrésztől elesik),
kivéve, ha vele egy háztartásban élő családtagnak ajándékozza.
25. Kell-e önerő, és ha igen, mekkora?
A CSOK igénybevételéhez nincs szükség önerőre.
26. Meglévő hitelnél tőkecsökkentésbe bevonható lehet-e a született harmadik vagy negyedik gyermek után járó összeg?
Igen, ha a hitelfelvétel és a korábban felvett CSOK után születnek az újabb gyermekek.
27. Mit
jelent az, hogy a CSOK-ból èpülő ingatlanba be is kell költözni?
Kötelező az állandó lakcím létesítése? Ugyanis nekünk kamattámogatott
lakáshitelünk van, aminek az volt a feltétele, hogy 5 évig állandó
lakcìmünk legyen az érintett ingatlan. Ha mégis építenénk a csokból új
ingatlant, akkor ezt hogy tudjuk kiküszöbölni?
Ha megtarthatja a család a meglévő
lakást (pl. három gyermek után új lakásra felvett CSOK esetén), akkor is
kötelező az új ingatlanba a beköltözés. Ha ez a régi lakáson fennálló
lakáskölcsön miatt problémát jelent, ki kell fizetni a kölcsönt, vagy
eladni az ingatlant.
28. Az új
építésű házra 3 gyerek esetén járó csok, vagy a kedvezményes hitel már
az építkezés megkezdésekor kiutalásra kerül az igénylő részére, vagy
csak utólag, készültségi fokkal arányosan lehet hozzájutni ehhez az
összeghez?
A folyósításra a CSOK esetében a
készültségi fokkal arányosan, a kamattámogatott hitelnél az igénylés
jóváhagyását követően egy összegben kerülhet sor.
Ingatlanra, építésre vonatkozó kérdések
29. Mivel 2016. január 1-től már nincs építési engedély, így kérdés, hogy ha valaki épít, hogyan igazolja, hogy építkezik?
2016. január 1-jén szintén hatályba
lépett a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes
építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII.
29.) Korm. rendelet, mely jelentősen egyszerűsítette a lakásépítés
engedélyeztetésének bürokratikus folyamatát. Ennek alapján idén
januártól a 300 nm-nél nem nagyobb lakóépület építéséről az építtetőnek
elegendő csak bejelentést tennie (papír alapon vagy elektronikus
felületen keresztül) a területileg illetékes jegyzőnek, majd ezt
követően – ha a jegyző nem kért hiánypótlást – 15 nap múlva elkezdhető
az építkezés. A jegyző a bejelentést az építésfelügyeleti hatóságnak
továbbítja, és ha az rendben találja, akkor az épület elkészülte után a
jegyző kiállítja az ennek megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.
30. A könnyűszerkezetes építés is megfelel-e az építés kritériumának?
Erre mi nem tudunk válaszolni.
31. Emelet,
tetőtérbeépítés a szülői családi házra miért nem vonatkozik (amikor
önálló bejárattal rendelkező lakást alakítanak ki a tetőtérben, vagy
ráépítenek meglévő házra). Az OTP azt mondja, hogy csak az építési
vállalkozó által épített lapostetejű bérházakra vonatkozik a 10+ 10
milliós lehetőség, amikor ott új lakásokat alakítanak ki önálló
helyrajzi számmal.
A 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. §
(1) bek. 8. pontja alapján az emeletráépítéssel vagy
tetőtér-beépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak tekinthető, a
meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével. Ez nem zárja ki
azt sem, ha meglévő családi ház lakóingatlanon – akár a tetőrész, padlás
elbontásával – létesítenek új, önálló helyrajzi számú ingatlannak
számító lakrészt. Viszont nyilvánvalóan nem elegendő önmagában a már
beépített padlástér, tetőtér leválasztása és önálló főbejárat, lépcső
kialakítása, vagy akár a nem lakható állapotban lévő padlástérben, a
meglévő tetőszerkezet alatt lakrész kialakítása az új ingatlankénti
figyelembevételhez, utóbbi is legfeljebb bővítésnek minősíthető.
32. A CSOK
kapcsán a használt és új lakás támogatására vonatkozó
energiahatékonysági követelmények terén mi változott a legfrissebb
módosításban? A lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét valóban nem
kell figyelembe venni a jövőben a kedvezmények kiszámításakor?
Megszűnnek a kedvezmény összegére kerülő 10, 20, illetve 30%-os
energetikai bónuszok? Kizárólag használt lakásoknál?
A lényeg az, hogy eddig feltétel volt,
hogy legalább „B” energiahatékonysági szintű legyen a lakás; ha ennél
alacsonyabb (C, D stb.) volt, akkor jegyzői igazolás kellett, hogy nem
életveszélyes, nem adtak ki rá bontási engedélyt. Az energiatanúsítványt
az igényléshez csatolni is kellett. A „B” szintnél magasabb
energiahatékonysági kategóriákat a rendszer jutalmazta: „A”, „A+” és
„alacsony energiafogyasztású” kategória esetén 10, 20, ill. 30%-os
bónusz adódott hozzá az alapösszeghez.
Most, 2016-tól minden olyan feltétel,
követelmény, ami az energiahatékonysággal függ össze, kikerül a
rendszerből, törlésre kerülnek a bónuszok is. Ehelyett használt lakások
esetén főszabály szerint 10%-kal emelkedik az alapösszeg (vagyis
lényegében minden ingatlanra a korábbi „A” szintre járó 10%-os bónusznak
megfelelő összeg jár), aminek következtében a lakások 90%-ánál magasabb
összegre lesznek jogosultak a családok, a fennmaradó résznél pedig
változatlan marad vagy csökken (8,4 – 14,6% közötti mértékben) a
támogatás összege. Új lakásoknál az egygyermekesek esetében a B
kategóriás lakásoknál átlagban 9%-kal nő az összeg, az A kategóriában
változatlan marad, az A+-nál pedig 9%-kal, az alacsony
energiafogyasztású ingatlanoknál 16%-kal csökken az összeg (a többség
tehát itt is jobban vagy ugyanúgy jár).
A 2, 3, vagy több gyermekeseknél
egyértelmű növekedés van, még a legmagasabb (+30%) bónuszhoz képest is
két gyermeknél közel kétszeresére, három gyermeknél kb. ötszörösére,
négy vagy több gyermeknél közel négyszeresére emelkedik az összeg.
33. Korábban
azt lehetett olvasni, hogy a CSOK-ot legalább “B” energetikai
minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához vagy építéséhez lehet
igénybe venni, illetve, hogy a lakás energetikai besorolásának
függvényében változik a támogatás mértéke. Mi az oka, hogy az
energiahatékonysági megfontolás kikerült a koncepcióból, és hogy a
jelenlegi helyzet szerint a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a
jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének
megállapításánál?
A válasz az, hogy egyrészt így
egyszerűbb az igénylés és a megállapítás folyamata is (korábban a
különböző energiaosztályok eltérő figyelembevétele miatt négyféle
összegkategória létezett a gyermekszám és az ingatlanméret mint további
szempontokon felül), másrészt gyakorlati jelentősége is csekély volt e
szempont érvényesítésének, hiszen a lakásforgalom túlnyomó részét adó
használt ingatlanok 90%-a a „B” vagy az alatti szintbe tartozik,
ráadásul ott már eleve adott, nemigen vagy csak komoly beruházással
fejleszthető a besorolás. Új ingatlanoknál pedig eleve olyan a
szabályozás, hogy a jobb minőségű ingatlanok építése felé tereli a
beruházókat.
34. Az
építési engedélyezés könnyítése, azaz a bejelentési kötelezettség
mellett hogyan érvényesítik majd az épületek energiahatékonyságát
szabályozó 7/2006-os TNM rendeletet (6. § (2) d)) kimondja, hogy ha egy
épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével
valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági
követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól
kellene alkalmazni?
Azt, hogy milyen esetekben milyen
követelménynek kell megfelelni, az épületek energetikai jellemzőinek
meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban:
TNM rendelet) 6. §-a szabályozza.
Az önálló, más épülethez nem csatlakozó,
50 m2-nél kisebb fűtött hasznos alapterületű épületekre semmilyen
energetikai követelmény nem vonatkozik, mivel nem terjed rájuk ki a TNM
rendelet hatálya.
A következő esetek állhatnak elő az áfa kedvezményre jogosult 2016. január 1-étől újonnan építendő épületek körében:
- • Ha az épületet 2020. december 31-e után fogják használatba venni,
akkor a TNM rendelet 6. mellékletében szereplő közel nulla energiaigényű
épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelni.
- • Ha az épületre az építés megkezdésére vonatkozó egyszerűsített
bejelentést 2017. december 31-e után tették meg és 2020. december 31-e
előtt fogják használatba venni, akkor a TNM rendelet 5. mellékletében
szereplő költségoptimalizált követelményeknek kell megfelelni.
- • Minden más esetben a TNM rendelet 1. mellékletében szereplő régi követelményeknek kell megfelelni.
35. Mikor,
hogyan és ki fogja ellenőrizni ennek a betartását, ha az építtető
tervező igénybevétel nélkül, egy típustervből, saját kivitelezésben
valósítja meg az épületet?
Az építésügyi és építésfelügyeleti
hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi
hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 54. §
(1c) bek. szerint az építtetőnek a használatbavétel tudomásulvételére
irányuló kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek
tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek estén
az energetikai tanúsítványt az elektronikus Országos Építésügyi
Nyilvántartásban (OÉNY) ki kell állíttatnia. Továbbá a használatbavétel
tudomásulvételi eljárás során is az építésügyi hatóság az energetikai
követelmények betartását a tanúsítvány és/vagy egyéb dokumentumok
alapján, szükség esetén helyszíni szemle keretében ellenőrzi.
36. A
lakásfejlesztők, akik az új támogatási rendelet keresletére alapozva
indítanak építkezéseket, be kell-e tartsák az említett szabályozást,
hiszen a vevőik állami forrással megtámogatva fognak vásárolni? Tehát
nekik milyen energetikai követelményeket kell teljesíteniük?
Az épületek energetikai jellemzőinek
tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján – az ott
meghatározott néhány kivétellel – valamennyi ingatlanra kiterjed az
energetikai követelmények teljesítésére vonatkozó szabályozás.
37. Az
említett energetikai előírás be nem tartása von-e maga után szankciót és
ha igen, milyet? Bontás, a támogatás visszafizetése, más büntetés,
egyéb?
A használatbavétel tudomásulvétele
megtagadható, illetve az építmény használata megtiltható, annak
lebontása rendelhető el (pozitívan elbírált fennmaradási kérelem
hiányában), illetve építésügyi bírság is kiszabható az építésügyi bírság
megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm.
rendelet szabályai szerint.
38. A
szabályozás szerint a régi lakás eladása és egy másik megvétele esetén a
régi lakás eladási árát egy az egyben az új megvételére kell fordítani.
A csok csak a két ár különbözete erejéig vehető igénybe. Kikerülhető-e
ez a szabály úgy, hogy a meglévő lakás ajándékozással egy egyenesági
rokonhoz kerül?
Igen, abban az esetben, ha az egyenesági
rokon nem az igénylő gyermeke (tehát szülő vagy nagyszülő jöhet szóba,
de csak ha nem lakik egy háztartásban az igénylővel). Ugyanakkor
életszerűtlen a felvetés, mivel a három gyermek utáni 10 milliós CSOK
összeg esetén nincs korlátozva a meglévő ingatlanok száma, tehát nincs
értelme elajándékoznia. Kettő vagy kevesebb gyermek, továbbá új ingatlan
esetében szintén nem életszerű a kérdés, hiszen azon korlátozás, hogy a
CSOK összege nem lehet magasabb, mint a korábban eladott és az újonnan
vásárolt lakás árának különbözete, csak a használt ingatlanokra
vonatkozik. Végül azért sem ésszerű még használt lakásnál sem az
említett tranzakció lefolytatása, mivel ez esetben a család az
elajándékozott ingatlan vételárát önerőként nem használhatja fel az
újabb lakás megvételéhez.
39. Ha a csok igénylése és odaítélése között öröklés folytán az igénylő nevére ingatlan kerül, jogosult-e a csokra?
Az ingatlantulajdonra vonatkozó
feltételnek egyébként az igénylés időpontjában kell teljesülnie.
(Egyébként öröklésnél abban az esetben igényelhető a CSOK, ha a
szülőknek vagy a velük együtt költöző családtagjainak a megörökölt
ingatlanban legfeljebb 50%-os tulajdonrésze van.)
40. Mi a
helyzet abban az esetben, ha valaki jelzáloggal terhelt ingatlanból
szeretne nagyobba költözni a csok segítségével, de a jelzálog
levételéhez szükséges pénzösszeggel nem rendelkezik? (Jelzáloggal
terhelt ingatlant vélhetően senki nem fog megvenni.)
Amennyiben a vevővel
megállapodik arról, hogy a jelzálogkölcsön tartozás összegét a
vételárban érvényesítheti (annyival kevesebbet fizet), és a fennmaradó
összeg a CSOK-kal, illetve adott esetben piaci vagy kamatámogatott
kölcsönnel kiegészítve elegendő az új(abb) ingatlan megvásárlásához, ez
nem jelent problémát. A másik megoldás, hogy az eladó a vételár
összegéből maga rendezi a hitelt, és tehermentesen adja át az ingatlant.
41. Mi számít új építésű ingatlannak?
Új építésű ingatlannak az az ingatlan
számít, mely a kérelem benyújtásának pillanatában még nem kapta meg a
használatbavételi engedélyt, vagy már rendelkezik az engedéllyel, de
igazolhatóan még nem lakott, az adott helyrajzi számon az ingatlannak
még nem volt bejegyzett tulajdonosa (nem a teleknek, az ingatlannak).
42. Van-e
arra bármilyen meghatározás, feltételrendszer, hogy milyen eladótól
lehet házat venni/bővíteni? (magánszemély, beruházó stb.)
Nincs ilyen szabály, akár építő cégtől,
akár önkormányzattól, akár magánszemélytől lehetséges a vásárlás,
melynek tényét teljes bizonyító erejű magánokiratba, közokiratba
szükséges lefektetni (adásvételi szerződés).
43. A
jogszabály szerint csak olyan ingatlanhoz lehet igénybe venni a CSOK-ot,
amelyik rendelkezik vezetékes víz bekötéssel. Nem érzi-e a jogalkotó
Alaptörvénybe ütközően diszkriminatív megoldásnak a fenti meghatározást,
tekintettel arra, hogy vannak olyan területek az országban, ahol
kifejezetten költséges lenne a vezetékes víz bevezetése, azonban a fúrt
kutak telepítése hatóságilag engedélyezett és elfogadott?
Mindenekelőtt a megfelelő komfortosságú,
a kulturált lakhatás feltételeit a család és különösen az ott élő
gyermekek számára biztosító ingatlanok építését vagy vásárlását tartjuk
indokoltnak támogatni. Nem az a cél, hogy a családnak és az ott élő
gyermekeknek pusztán lakhatást biztosítsunk, hanem a megfelelő és méltó
lakhatási feltételek megteremtéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.
Ezért a fenti feltételt nem tekintjük diszkriminatívnak vagy
Alaptörvénybe ütközőnek. Ugyanakkor törekszünk az ésszerű állampolgári
igények lehetőség szerinti figyelembevételére, így az új szabályozás
közeljövőben esedékes pontosítása során megfontoljuk e javaslat
átvezetését.
44. Mi a
helyzet továbbá azokkal, akik korábbi hitelezőjükkel folytatott, deviza
alapú szerződésből fakadó jogvitájuk következtében KHR listára kerültek?
A KHR rendszerben meglévő 90 napon túli
törlesztő részlet elmaradás kizáró ok a támogatásból. Amennyiben
rendezték tartozásukat és kikerültek a nyilvántartásból, ezt követően
egy év elteltével már megigényelhetik a támogatást. (Fontos ugyanakkor,
hogy csak a 10 millió Ft-os, 3 gyermek és új ingatlan esetén igényelhető
összegnél feltétel, hogy ne szerepeljen a KHR listán az igénylő.)
45. Látnak-e arra esélyt, hogy ezt a kedvezményt kiterjesszék ne csak lakásra, házra hanem házra felvett hitelre is pl?
A CSOK felvételét követően született
(nem előre vállalt) további gyermekek után – amennyiben hitelt is
felvett előzőleg a család – 400-400 ezer Ft jóváírható a
hiteltartozásból.
46. Új ház építése esetén a teleknek teljes összközművesnek kell lennie (vezetékes víz, gáz, csatorna)?
Igen.
47. Az
épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. §
(2) d)) kimondja, hogyha egy épület „központi költségvetésből származó
támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az
energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket
egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. A CSOK módosítása kapcsán,
viszont sokan úgy értelmezik, hogy egyáltalán nem kell az
épületenergetikai előírásokkal foglalkozni, alkalmazni. Ez az értelmezés
viszont megakadályozná országunkat a vállalt kibocsátás csökkentés
elérése érdekében, és a fenntartható fejlődés elvével is ütközne.
A 2016. január 1-jétől hatályos
szabályok szerint valóban nem kell figyelembevenni az
energiahatékonysági követelményeket a CSOK összegének kiszámításánál, és
nem kell az épület energetikai tanúsítványát sem benyújtani, ez azonban
nem érvényteleníti a hivatkozott rendeletben foglalt, az
energiahatékonysági követelmények teljesítésére vonatkozó előírást,
azoknak az új ingatlanoknak továbbra is meg kell felelnie.
48. Ha igénybe veszem a CSOK – ot és a kamattámogatott hitelt, akkor meddig nem adhatom el a házam?
10 évig, leszámítva a lakáscsere esetét,
amikor legalább ugyanolyan értékű másik ingatlanra cserélik a CSOK-ból
vásárolt lakást (ilyenkor a tranzakció megvalósulásáig vagy az építkezés
befejezéséig a korábban felvett CSOK-nak megfelelő összeget a
Kincstárnál letétbe kell helyezni, és a jelzálogjog és
elidegenítési/terhelési tilalom az új ingatlanra átvezetésre kerül).
49. Ha telket kell vásárolnom, azt is megtehetem a támogatásból, vagy a hitelből?
A telekár építés esetében nem, csak kész ingatlan vásárlása esetén vehető figyelembe.
Már korábban igénybe vett támogatás és az új csok viszonya
50. Nagyon sok érdeklődő van, aki
már felvette három gyerekre a támogatást, korábban szoc.polt, júliustól
CSOK-ot, kérdés, hogy ők jogosultak lehetnek-e a különbözetre. Ez
kétgyermekes családok esetében is felmerült, akik nem is akarnak
harmadik gyereket. Ha valaki érvényesítette a 2015. július 1-jén
hatályba lépett módosítás kapcsán 3 gyermekére a kedvezményt, melyet
újonnan épített lakás megvásárlására fordítottak, lehetőségük van-e az
akkori és a jelenlegi kedvezmény összege közötti különbözet
érvényesítésére, újabb tranzakció (adásvétel, építés) nélkül? És azt
milyen formában tehetik meg?
Nem, amennyiben új építkezésre vagy
ingatlanvásárlásra/bővítésre nem kerül sor, akkor nem jár a családnak a
különbözet. Amennyiben sor kerül ilyenre, akkor egy vagy két gyermek
esetében azok, akikre korábban szocpol vagy CSOK meg lett igényelve, nem
vehetőek figyelembe az ismételt CSOK igénylésnél, három gyermeknél
viszont igen, ilyen esetben az újonnan járó és a korábban felvett összeg
különbözetére tarthat igényt a család.
51. Ha
valaki már egy vagy két gyermek után /régebben/ vett fel úgymond “fél”
vagy teljes szocpolt /ki mire volt jogosult/ és születik egy harmadik
vagy negyedik gyermek, akkor a szülők mire jogosultak és milyen
összegig? Illetve ez az összeg mire vehető- vagy igényelhető?
Amennyiben a család három gyermekre
igényli a CSOK-ot (mert ismét építkezik/új ingatlant vásárol), akkor
attól függetlenül, hogy korábban is felvette azt, megkaphatja másodszor
is a támogatást, de a korábban kapott összeget abból le kell vonni,
Amennyiben egy vagy két gyermek után, vagy használt lakásra veszik fel a
CSOK-ot, akkor azon gyermekekre, akik után előzőleg már felvett CSOK-ot
vagy „szocpol”-t a család, nem kaphatnak újabb támogatást (csak az
időközben született vagy előre vállalt gyermekek után).
52.
Érdeklődni szeretnék, hogy rám érvényes-e a kedvezményes csok. Férjemmel
4 közös gyermekünk van. 2 gyermekünkre megkaptuk a megelőlegező
szoc.polt 2006-ban akkor bevállalt gyerekek után, amit 2011-re
teljesítettünk a gyermekünk születésével. Azóta született még 2
gyermekünk 2013 és 2015-ben, ő utánuk nem vettünk igénybe semmit.
Szeretnénk a tetőteret beépíttetni 3 szoba fürdőszoba. Ahogy
értelmeztem, az új építésűnek minősül, de a honlapukon ezt olvastam:
“Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének
megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban
már igénybevett CSOK-ot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy
„szocpol”-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a
10 millió Ft-os kedvezményből le kell vonni. (Legfeljebb két meglévő
vagy vállalt gyermek esetében ezzel szemben azok a gyermekek, akik után
már előzőleg felvettek vissza nem térítendő támogatást, nem vehetők
figyelembe.)”Ezek alapján mi milyen kategóriába tartozunk?
Az utolsó mondat szerint mi nem számítunk 4 gyerekesnek? Mennyit kaphatunk?
Mivel a tetőtér beépítéssel nem
alakítanak ki új lakást, csak bővítés történik, ezért az első két
gyermek, akik után már igénybevettek „szocpol”-t, nem számítható be, így
a bővítésre csak a két újabb gyermek után járó CSOK összeg vehető fel.
Családi jogállás, párkapcsolat
53. Élettársak jogosultak lehetnek-e a 10+10 milliós támogatásra?
Igen, a már megszületett gyermekre, vagy
legalább 6 hónapos magzatra tekintettel (gyermek előre vállalása az ő
esetükben nem lehetséges).
54. Ha
tönkremegy a házasság, és az egyik fél megtartja az ingatlant, de nem
mind a három gyerek marad nála, mi történik? Vissza kell fizetnie a
támogatást?
A rendeletben két konjunktív feltétel
van, tehát a szülő meg kell hogy szerezze az egész lakást, és az összes
gyermek – aki után a CSOKot igénybevették – nála kell legyen elhelyezve.
Ez alól kivétel a nagykorú gyermek, tehát ha az időközben “kirepül”,
akkor a családnak nem kell visszafizetnie a kedvezményt. De más esetben,
ha valamelyik kiskorú gyereket nem a lakásban maradó szülő kapja meg,
akkor vissza kell fizetnie az egész összeget.
55. Mi van
akkor, ha a kedvezményes CSOK-kal élő szülőpár idő közben elválik,
emiatt (vagy egyéb szociális okból) vagyis a család megszűnik?
Már megszületett gyermekek esetében
attól függ, benne maradnak-e a CSOK-ból vásárolt/épített ingatlanban,
vagy sem. Ha eladják a 10 éves időszakon belül a vagyonmegosztás miatt,
akkor fele-fele arányban vissza kell fizetniük a támogatást. Ha a lakást
teljes egészében az egyik szülőnek ítélik vagy az kivásárolja a másik
felet, és a gyermekek is nála vannak elhelyezve, akkor neki kell a
teljes összeget visszafizetnie, a másik volt házastársnak semmit.
Amennyiben előre vállaltak gyermekeket
és azok nem, vagy csak részben születtek meg a válásig, a CSOK összeget
vagy a különbözetet fele-fele arányban szintén vissza kell fizetni, az
ingatlan sorsától függetlenül.
56. Mi
történik, ha véletlenül az egyik szülő elhalálozik, még valamelyik
gyermek 20 (vagy felsőfokú tanulmányai esetén 25) éves kora előtt?
Ilyenkor is vissza kell fizetni a tőkét + a kamatot?
A szülő halála nem eredményez
visszafizetési kötelezettséget,de az esetlegesen felvett hitelt
természetesen tovább kell törleszteni.
57. A bejegyzett élettársi viszonyban élők is jogosultak a támogatásra, vagy a házasság feltétel?
Kizárólag a házasságban élők
vállalhatnak előre gyermeket; meglévő gyermekeik után azonban az
élettársak – így akár a bejegyzett élettársak is, bár ez nem igazán
életszerű – jogosultak a CSOK igénylésére.
58. Mi történik, ha tönkremegy a házasság és még csak 1 vagy 2 gyerek született?
Abban az esetben, ha a pár három
gyermeket vállalt, a támogatást vissza kell fizetni, de a már
megszületett gyermekek után járó összeget megtarthatják.
59. Egyedülálló három vagy többgyermekes anyák/apák is igényelhetik a támogatást?
Igen, de természetesen csak a már meglévő gyermekeik után.
60. Élettársi viszonyban két gyerek esetében vállalnák a harmadikat. Hogyan tudnák igénybe venni az ingyen tízmilliót?
Össze kell házasodniuk, vagy meg kell várniuk, amíg megszületik a harmadik gyermek (ill. legalább a várandósság 6. hónapját).
61. Egy „patchwork család” esetében gondot jelent-e, ha nem ugyanabból a házasságból származnak a gyerekekek?
Ha az összes gyermeket figyelembe
akarják venni a CSOK igénylésnél, a magasabb összeg reményében, akkor az
egyik félnek örökbe kell fogadnia az élettársa gyermekét.
Gyermekszámmal összefüggő kérdések
62.
Amennyiben megvan a 3 gyerek, és ötven év körüliek a szülők (eddig
támogatást nem kaphattak és több gyereket nem akarnak), akkor járhat-e
nekik a támogatás és a kedvezményes hitel?
Igen.
63. Miért ilyen nagy a kedvezmény összegeinél a különbség a két és a három gyermeket nevelők között?
Ahogy a családi kedvezménynél is a
háromgyermekesek jogosultak a legmagasabb összegre, úgy itt is annak
ösztönzése, támogatása a cél, hogy akiknek még nincs gyermekük, azok
minél többet vállaljanak, illetve mindazon gyermekeket tudják vállalni,
akikre vágynak, tehát az egy vagy két meglévő gyermek mellé még
megszülethessen egy vagy két újabb testvér.
64. A két gyermeket nevelők miért nem kaphatnak hitelként egy arányosan kisebb összeget kedvezményes kamattal?
Mint az előbbi válaszból is látható, a
három- vagy többgyermekes családokat kívánjuk a legnagyobb mértékben
támogatni. Nem kis részben azért is, mivel a családfenntartás kiadásai
is náluk a legmagasabbak, és így az építkezésre, otthonteremtésre
sokszor kevesebb forrásuk marad, illetve nekik átlagosan nagyobb méretű,
és így drágább lakásra is van szükségük, hogy elférjenek.
65. Örökbefogadott gyermekre/gyermekekre is igényelhető-e a kedvezmény, illetve a kedvezményes hitel?
Igen.
66.Ha két
gyerekre már igénybe veszi valaki a támogatást, majd születik még egy,
vagy bevállalnak még egyet, igényelhetnek-e plusz támogatást?
A 400 ezer Ft-os utólagos jóváírás akkor
jár, ha nincs újabb építkezés vagy lakásvásárlás, hanem a már egyszer
valahány gyermekre megigényelt CSOK mellé a szülők hitelt is felvettek,
és ezt követően születik egy vagy több újabb gyermek. Ilyenkor a még
fennálló lakáshitel tartozás csökkenthető az utóbb született
gyermekenként 400-400 ezer Ft-tal. Kivétel, ha a 3 gyermek utáni 10
milliós CSOK-ot vette fel a család, ugyanis akkor már nem jár a 400 ezer
Ft-os jóváírás, ha később újabb gyermek születik.
Viszont egészen más a helyzet, ha a
család a CSOK igénybevétele után megint építkezik, vagy új lakást vesz.
Ilyenkor, ha harmadikként születik még egy gyermek, vagy annak
születését bevállalják, akkor lehetséges igényelni a 10 millió Ft-os
CSOK-ot az újabb lakásra is, de a korábban kapott összeget ebből le kell
vonni. (Ha csak pl. 1 gyermek után vettek fel korábban CSOK-ot, majd
úgy vállalnak még egyet és akkor akarnak újra építkezni, akkor viszont
az első gyermek már nem számítható be az igénylésnél, hanem a második
gyermek után úgy jár az ismételten igényelt CSOK, mintha csak egy
gyermek lenne a családban.
67. Tegyük
fel, hogy egy házaspár nem tudja teljesíteni a három gyerek feltételt,
két gyermek születik meg, de a 10. év lejáratakor nem teljesül a 3.
gyermek feltétel. Ebben az esetben vissza kell fizetni a 10 millió
forintos vissza nem térítendő támogatást. Milyen kamatozással kell
visszatéríteni a 10 millió forintot, éves tőkésítéssel kell számolni,
kamatos kamattal (a kamatszint meghatározása fél évente történik a Ptk.
szerint)? A kedvezményes hitellel ilyenkor mi történik, a kamattámogatás
mértékét vissza kell fizetni? Ha igen, akkor milyen kamattal kell ezt
megtenni?
68. Mekkora kamatot kell annak fizetnie, akinek nem jön össze a baba?
69. A
késedelmi kamat (Ptk.beli ötszöröse) éves kamat? Azaz 10 évre tizszer
ötször MNB kamat a kamatos kamatszámytás elvével számolva? Vagy csak
egyszer ötször MNB kamat?
A Ptk. 6:48. § szerint a késedelmi kamat
összege megegyezik a mindenkori (az adott naptári félév első napján
irányadó) jegybanki alapkamattal. Ez jelenleg 1,35%. A 3 gyermek utáni
10 milliós összeg visszafizetésénél a Ptk. szerinti kamatmérték
ötszörösét (ez jelenleg 6,75%) kell felszámítani. A kamattámogatás
esetén a normál késedelmi kamatmérték az irányadó. A késedelmi kamatot a
kamatos kamatszámítás alapján kell meghatározni. Mivel ez utóbbi csak
három gyermek után jár, így amennyiben a vállalt gyermekszám akár csak
részben nem teljesül, a kamattámogatást teljes egészében vissza kell
fizetni.
70. Fennálló
hiteltartozás törlesztésére visszamenőleg érvényesíthető-e a támogatás
az időközben megszületett 3. gyermek után (ha az első két gyermekre
korábban felvették a szocpolt), vagy a meglévő ingatlant el kell adni és
egy újat felépíteni, hogy járjon a támogatás a 3. gyermek után?
Bizonyos feltételek mellett használható a
CSOK hiteltörlesztésre, akkor, ha előbb felvették, és mellé hitelt is
igényeltek, majd építkeztek/lakást vettek belőle, és ezután született
újabb gyermek. Ekkor a még fennálló hiteltartozás összege, amit a CSOK
mellé felvettek, csökkenthető az utóbb született gyermekenként 400 ezer
Ft-tal. Azonban ha a család nem CSOK-ot vagy a 2012-től élő lakásépítési
támogatást, hanem az azóta megszűnt szocpolt igényelte, erre ez a
lehetőség nem érvényes. Ők a 3 gyermek után járó 10 milliós CSOK-kal
csak akkor élhetnek, ha ismét építkezésbe fognak (mivel 3 gyermekük van,
a meglévő házukat nem feltétlenül muszáj eladniuk, hogy megkapják a
CSOK-ot, csak ha anyagilag szükséges).
71. A CSOK
igénybevételével vállalni kell, hogy az igénybevételt követően 10 évig a
teljes család, azaz akiknek folyósították (szülők) és akikre
tekintettel folyósították (gyerekek) vállalják, hogy a megvásárolt
ingatlanban létesítenek lakhelyet és valóban életvitelszerűen ott is
laknak (tehát nem csak oda vannak egyedüliként hivatalosan bejelentve,
hanem ott is tartózkodnak). Ez az én olvasatomban annyit tesz, hogy ha
például valakinek az egyik gyereke már 15, 20 vagy 25 éves akire
tekintettel is igénybe veszi az akárhány milliót, annak a gyereknek is
10 évig még ott kell laknia. Tehát ha kollégista lesz, vagy
összeházasodik, vagy csak szimplán már saját lábra állna, máris probléma
adódik. Ráadásul nem csak nem költözhet el, de a lakásban nem
létesíthet lakhelyet senki más, csak azok lakhelye lehet akiknek és
akikre tekintettel folyósították a CSOK-ot. Szóval totális és teljes
röghözkötés, ezt pedig érdemes nagyon átgondolni.
A bentlakási kötelezettség – a szülő
mellett – csak a kiskorú gyermekre vonatkozik, ha tehát a gyermek elmúlt
18 éves, szabadon elköltözhet, anélkül hogy vissza kellene fizetniük a
CSOK-ot. Az pedig nincs előírva, hogy más személy nem költözhet be a
lakásba, ez félreértésen alapuló állítás.
72. Ha egy
negyven feletti nő a következő egy-két-három évben szül harmadik
gyermeket, akkor amint megszületik a baba, utólag is beadhatja kérelmét a
CSOK-ra? Ezek szerint negyven évesre való korlátozás csak az
előrevállalásra vonatkozik?
Igen.
73. Nevelőszülők is megkaphatják a CSOK-ot és a kedvezményes kamatozású hitelt a nevelt gyermekekre tekintettel?
Nem (csak a vér szerinti, vagy örökbefogadó szülő).
74. Meglévő lakástulajdon esetén igényelhető-e a 10 millió Ft összegű CSOK, ha már útban van a harmadik gyermek?
Igen, a várandósság 6. hónapjától, illetve ennél korábban akkor, ha előzetes gyermekvállalásról van szó.
75. Ha útban van (a 9. hónapban) a harmadik gyermek, de az anya már betöltötte 40. életévét, részesülhet-e a CSOK-ban?
Igen, a várandósság 6. hónapjában lévő magzat már úgy minősül, mint a már megszületett gyermek.
76. Kaphat-e új csokot olyan, aki meddőségi kezelésben vesz részt?
Igen, ha a kezelés alapján gyermekük születik.
77. A három gyermek közül akár mindegyik lehet örökbefogadott is?
Igen.
78. Akinek mondjuk ebben a pillanatban már három vagy több gyermeke van, az is igényelheti a 10+10 milliós támogatást?
Igen.
79. Nem
tervezett gyermek születése esetén (ha például a 2. tervezett gyermek
helyett ikerpár érkezik) igénybe vehető-e a magasabb csok, vagy
pótlólagosan kell igényelni a magasabb összeget?
Ez esetben a többlet gyermekszámra az
utólagos, 400 000 Ft-os – lakáshitel tartozásban jóváírható – CSOK
összeg jár (ezt építés vagy bővítés esetén a használatbavételi engedély
kiadása előtt, vásárlás esetén az adásvétel megkötését követő 120 napon
belül született újabb gyermek esetén kivételesen a bekerülési költség
megfizetésére is igénybe lehet venni).
80. Elvált
szülők esetében ha mindketten 50-50 százalékban nevelik a gyermeket, és
új partnerükkel teljesítik a 3 gyermekes vállalást (a közös gyermeket is
beleszámítva), melyikőjük és milyen összegű csokot igényelhet?
Az a szülő igényelheti a CSOK-ot a
korábbi házasságból származó gyermek után (is), akinél a gyermek
bejelentett lakóhelye lesz, miután a CSOK-ból vásárolt/épített
ingatlanba beköltöznek. Tehát nem igényelhető ugyanazon gyermek után
kétszer a támogatás.
81. Ha
valaki három gyerekre beadja igényét a 10 millió forintra, de időközben
mégis csak két gyermek lesz a családban, mekkora visszafizetési
büntetésre lehet számolni?
Két gyermek után 2,6 millió Ft jár,
tehát ennek az összegnek és a 10 millió Ft-nak a különbözetét, 7,4
millió Ft-ot kell visszafizetni, a jegybanki alapkamat ötszörösének
megfelelő késedelmi kamattal növelten (ez jelenleg 6,75%-nak felel meg).
Kivéve persze, ha a jogszabályban meghatározott menthető okokból nem
született meg a vállalt gyermek.
82. Jár-e plusz támogatás, ha új (nem tervezett) gyermek születik a csok igénybevétele után?
Igen, ilyen esetben – ha a CSOK mellé
hitelt is felvett a család az ingatlanra – 400 000 Ft jóváírható a hitel
fennálló összegéből minden egyes utólag született gyermek után.
Költségvetési kihatások, korábbi szabályozás, politikai töltetű felvetések
83. A támogatásnak milyen költségvetési kihatásai vannak?
Ezt jelen pillanatban még nehéz
megbecsülni. Az érdeklődők száma akár több tízezres is lehet, más
kérdés, hogy az építőipar kapacitásai hány megrendelést képesek ebből
befogadni, magyarán hány potenciális igénylő jut el ténylegesen odáig,
hogy megigényelhesse a kedvezményt és felépítse/megvásárolja abból az új
lakását. Jelenleg tehát erre a kérdésre most még nem lehet válaszolni,
meg kell nézni, mennyi igénylés érkezik majd be a következő hetekben,
hónapokban.
84. Honnan van rá fedezet a költségvetésből?
Magyarország 2016. évi központi
költségvetésében a lakástámogatási célok fedezetére egy felülről nyitott
költségvetési előirányzat került meghatározásra, mely annyit jelent,
hogy az igényjogosultak az érdeklődés mértékétől függetlenül
folyamatosan férhetnek hozzá a támogatáshoz, nem fordulhat elő olyasmi,
hogy „kimerül a keret”.
85. Mikortól
és meddig volt elérhető a szocpol? Hányan vették igénybe a támogatást,
átlagosan mekkora összeghez jutottak ezzel a magyar családok
86.
Nagyjából hányan élhetnek a CSOK-kal, ebből hányan kérhetik a 10 milliós
támogatást? Átlagosan mekkora lehet az igényelt összeg a nem 10 milliós
CSOK-nál?
A 2012. jan. 1. – 2015. jún. 30. közötti
lakásépítési támogatásra (LÉT) van adatunk, azt összesen 2 200 fő
igényelte 3,1 Mrd Ft értékben, így átlagosan 1,4 milliós összeghez
jutottak az érintett családok. A régebbi szocpol 2009-ben szűnt meg,
annak az igénylési adatairól az NGM tudna felvilágosítást adni.
87. Miért
esnek ki a negyvenesek? (Bár az egyik házastársnak kell csak negyven
alatt lennie, ez az átlagcsaládokat és élettársi kapcsolatokat tekintve a
nőket érinti inkább.) Világtendencia a fejlett országokban – és ez alól
Magyarország sem kivétel -, hogy a családalapítás kitolódik. Orvosilag
kockázatosabb ugyan negyven felett a terhesség, de gondos felügyelet
mellett egyre többen szülnek minden gond nélkül. Jellemzően második vagy
többedik gyereket. A kormány a CSOK bevezetésétől szeretné a
középosztálybeli családokat a demográfiai kátyúból kilökni. Csakhogy a
középosztálybeli családoknál is jellemző, hogy a vágyott második,
illetve vágyott harmadik gyermek vállalását elhalasztják. Miért zárja ki
a negyvenen túliakat a kormány a CSOK-ból? Miért nem gondolkodtak a
kormány tagjai abban, hogy a családok sokszínűek, és ha már van egy-két
testvér, akkor a harmadikat negyven felett is megszülheti egy anya?
Különösen azért is fontos ez a kérdés, mert a hetvenes években
születettek (a Ratkó-gyerekek gyerekei) sokan vannak, vagyis ebben a
korosztályban várhatóan többen szeretnének még negyven felett is
gyereket vállalni, akár a harmadikat.
Hangsúlyozni kell, hogy meglévő gyermek
esetén életkortól függetlenül jár a támogatás. Tehát egy 40 évét már
betöltött nőnél csak az van korlátozva, hogy előre bevállaljon egy vagy
több gyermeket, és ennek fejében megelőlegezzék neki a CSOK-ot. Sőt,
mivel az új szabályozás valójában enyhít a korábbi, szigorúbb
feltételeken, és csak az egyik szülő esetében írja elő a 40 év alatti
életkort (míg 2016. január 1. előtt ez mindkettejüknél feltétel volt),
akár egy 40 éven felüli nő is vállalhat előre gyermeket, ha a férje még
nem töltötte be a 40. életévét. E tekintetben tehát éppen, hogy pozitív
irányban változtattunk, a társadalmi realitásokat és elvárásokat
figyelembe véve.
Egy 40 éves hölgynél tehát valóban
szigorúbb a feltételrendszer, az az elvárás, hogy csak akkor veheti
igénybe a CSOK-ot, ha már ténylegesen meg is született a gyermek,
illetve pontosabban már a várandósság 6. hónapjától is igényelheti a
támogatást. Tehát ők megelőlegezett formában nem igényelhetik a
támogatást, csak ténylegesen meglévő gyermekre. Ennyi
többletbiztosítékot szükséges előírni, maguknak az érintett családoknak
az érdekében is, hiszen ebben az életkorban már valóban egyre csökken a
fogamzás, és egyben a várandósság sikeres kihordásának az esélye. E
korlátozás nélkül a családok komoly rizikónak tennék ki magukat, hiszen a
gyermekvállalás nem teljesítése esetén a CSOK-ot főszabály szerint
kamatostul vissza kell fizetni.
Egyébként statisztikailag, noha némileg
valóban nőtt a 40 éven felüli szülők által világra hozott gyermekek
száma, a gyermekek túlnyomó többsége (96,4%-a) ma is 40 évnél fiatalabb
anyától születik, s csak évente mintegy 3 300 az ennél idősebb anyától
születettek száma.
88. Ha a
férfi fiatalabb, mint negyven éves, akkor a negyven év feletti nő is
vállalhat előre gyermeket. De akkor ez a feltétel azon az alapon tesz
különbséget nő és nő között, hogy hány éves a párja. Milyen biológiai és
társadalompolitikai indoka van annak, hogy egy negyvenegy éves nő tehet
vállalást a harmadik gyerekre, ha a férje 39 éves, de nem vállalhat, ha
a férje 41 éves?
(Ld. a 21. választ is.)
Biológiai/társadalompolitikai indoka az, hogy 40 év felett a fogamzás és
a magzat egészséges kihordásának az esélye jelentősen csökken, ezért
sem maguk a családok, sem a költségvetés, az adófizető állampolgárok
szempontjából nem indokolt a gyermekszülés esetleges elmaradása miatti
visszafizetési kötelezettség rizikójának a felvállalása. (Jelenleg
csupán az élveszületések 3,6%-a esetében idősebb az anya 40 évesnél.)
Ugyanakkor a kérdésfeltevés nem értelmezhető, mivel 2012. január 1. óta
(4 éve) tavaly év végéig mindkét szülő esetében feltétel volt, hogy 40
év alatti legyen, most e feltétel enyhült. (2015. év végéig egy 30 éves
nő és egy 41 éves férfi pl. nem vállalhattak gyermeket, ma viszont már
egy nő minimum 39 évesen megteheti ezt.)
89.
Híradások szólnak arról, hogy a közmunka-programban részt vevők nem
igényelhetik. A kormány épp akkor segítene igazán, illetve pont a
közmunkások családjai leginkább rászorultak, hiszen ők még a minimálbért
(2016. jan. 1-től 111 ezer Ft, közalkalmazotti bérmin.: 129 ezer Ft)
sem keresik meg. Esetleg felmerül annak a kockázata, hogy ezek az
emberek nem, vagy csak kevésbé hitelképesek? Nagyobb kockázati tényezőt
jelentenek ők a folyósító bankoknak?
Igen, a közmunka ugyanis jellemzően nem
állandó, hanem időszakos foglalkoztatási lehetőséget jelent, tehát nem
biztosít kellően stabil anyagi hátteret ahhoz, hogy a kizárólag
közmunkát végzők számára a normál munkaerőpiacon dolgozókkal azonos
feltételek szerint lehetővé tegyük a kiemelt összegű CSOK, illetve a
kamattámogatott hitel igénylését. Ugyanakkor a Kormány dolgozik annak
feltételei megteremtésén, hogy milyen kritériumok mellett számítható be
mégis valamilyen mértékben a közfoglalkoztatási jogviszony az
igénylésnél.
90. Mi van
akkor, ha a támogatott később, mondjuk az új, kedvezményes CSOK
felvételét követő 9. évben elveszti állását, és már nem kap munkát? Arra
is lesz adósmentő-csomag, mint amilyet annak idején a bajbajutott
devizahitelesek megsegítésére kidolgozott a Kormány?
Bízunk abban, hogy a lehetőséggel élő
családok körében ilyen helyzet nem áll elő. A 10 milliós kamattámogatott
hitel havi törlesztőrészlete – a 25 éves futamidőre vetítve – mintegy
47.000 Ft, ami nem kiemelkedően magas összeg. Amennyiben valaki ezt nem
tudja valamilyen okból fizetni, akkor az egyéb hitelfelvételek esetében
szokásos eljárást kell lefolytatni.
91.
Igazságtalan a jelentősen megemelt CSOK összeg – különösen a
nagycsaládosok esetében – azokkal az idősebb családokkal, szülőkkel
szemben, akik korábban e támogatás nélkül építkeztek.
A cél az, hogy az otthonteremtést azon
családok esetében segítsük, akik most nevelnek, vagy vállalnak
gyermeket., Természetesen fontos cél azoknak a megbecsülése is, akik a
korábbi időszakban járultak hozzá a társadalom újratermeléséhez, azonban
az ő elismerésüket nem az otthonteremtés jelenlegi rendszerében kívánja
a Kormány elismerni.
92. Panaszkodnak az igénylők, hogy a kritériumoknak szinte lehetetlen megfelelni… tervez-e a Kormány könnyíteni a feltételeken?
A jelenlegi feltételrendszer célja, hogy
a gyermeket vállaló családokat segítsük otthonteremtési céljaik
megvalósításában, egyben az adófizetők pénzével is felelősen
gazdálkodjunk, tehát csak az arra valóban jogosultaknak nyújtsunk
támogatást, akiknél feltételezhető, hogy valós célra fordítják.
Várakozásaink szerint a beiktatott biztosítékok ellenére nagyon sok
családon tud majd segíteni az új otthonteremtési program.
93. Szintén lakossági aggály, hogy a büntetlen előélet csak a vagyon elleni bűncselekményekre terjed ki. Miért döntöttek így?
Nem az a cél, hogy a más
bűncselekményekért korábban már kiszabott büntetést megismételjük, tehát
kétszer szankcionáljuk az illetőt, ezért korlátoztuk a feltételt a
vagyon elleni bűncselekményekre. Ennek előírása viszont amiatt fontos,
hogy ezzel is elérhető legyen, hogy csak a megbízható, becsületes, nem a
visszaélés lehetőségét kereső igénylők juthassanak hozzá a
támogatáshoz.
94. Ki
tudják e majd szűrni az ilyen típusú visszaéléseket (1. túlszámlázás a
kivitelezővel összejátszva a magasabb számla lefedettség érdekében; 2.
papíron magasabb eladási ár feltüntetése a régi lakásnál, hogy magasabb
legyen az új ingatlanra igényelhető támogatás; 3. csak papíron maguknak,
valójában a gyermeknek veszik a szülők a CSOK-ból a lakást; 4. a család
megépíti az új lakást a CSOK-ból, de a régit is megtartja és kiadja; 5.
eladják a CSOK-ból épített új lakást, és vesznek egy másik használtat,
de a régit papíron olcsóbban adják el, mint a tényleges ár, így a
különbözet után nem fizetnek illetéket és egyben az újabb lakást is
olcsóbban vehetik meg; 6. a család amúgy is vett volna lakást saját
megtakarításból, viszont most a CSOK-ot és a 10 millió kamattámogatott
hitelt használja fel e célra, a saját pénzét pedig állampapírba fekteti,
így maximalizálja a hasznot;)? 7. Az előzőek miatt is az új támogatási
rendszer összességében épp a rászoruló családokon nem segít, miközben a
jómódúaknak, akik amúgy is tudnak lakást venni, még kedvezőbb
feltételeket teremt.
Válaszok:
1-2. Tekintve, hogy eddig is létezett a
CSOK, vagyis eddig is trükközhettek hasonló módon, legfeljebb kisebb
volumenű összegekre, így ez nem új keletű probléma.
3-4., 5. Az ilyen építkezésektől is
bővül az építőipar és a gazdaság, és ezzel ha nem a szülő, akkor a
gyermek tud majd könnyebben elindulni az életben, gyereket vállalni
stb., ami nem kevésbé hasznos eredmény. Ahogyan az is, hogy a bérbe
kiadott régi ingatlan is lakhatást tud biztosítani valakinek. A
befektetett többlet megtakarítások pedig a betétgyűájtésen keresztül a
hitelezés bővüléséhez, így közvetve mások lakásszerzésének támogatásához
járulnak hozzá.
6. A felvetés nem túl életszerű, mert
ilyenkor a 10 milliós CSOK összeget letétbe kell helyezni a kincstár
számláján mindaddig, amíg az új lakást meg nem veszik, ergo azt nem,
vagy csak bonyolult módon (pl. ha a vevővel halasztott részfizetésben
egyezik meg, stb.) használhatja fel a család az új ingatlan
vásárlásához.
7. A CSOK mindenkinek segítség lehet,
jövedelmi helyzettől függetlenül (ld. az alábbi gyakorlati példákat),
másrészt pedig nem csak a 10 milliós támogatási összeget kell nézni,
amelynek valóban szigorúbbak a feltételei, hanem azt is, hogy használt
lakás esetén is 10%-kal nő a kedvezményösszeg (az igénylők többségénél),
és új lakásnál is pl. a kétgyermekesek részére is jelentős, két és
félszeres emelés történt, így már 2,6 millió Ft-os összeget kaphatnak
kevésbé szigorú feltételekért cserébe (pl. nincs szükség 2 év
biztosítási időre, KHR listán nem szereplésre stb.).
95. Miért
csak a legalább 3 gyerekes családok kaphatnak kedvezményes állami
kamattámogatást? (max. 3% kamat) – 2 gyerek vállalása estén miért nincs
ilyen kamattámogatás?
96. Miért
olyan nagy a különbség 2-3 gyerek vállalása esetén a kedvezmény
összegében? (2,6 millió Ft – 10 millió Ft között) – 2 gyerek vállalása
esetén is legalább 5 vagy 6 millió Ft kedvezményt kellene biztosítani a
családoknak! – 2 gyerek vállalása és felnevelése is nagy felelősségel és
kiadással jár!
Az Otthonteremtési Program célja – a
népesedési helyzet javítását szem előtt tartva -, hogy a három vagy több
gyermeket vállaló vagy nevelő szülők kiemelt, nagyobb összegű
támogatásban részesüljenek, mint az egy vagy kétgyermekesek, ennek része
a közel négyszer akkora összegű CSOK, illetve a kedvezményes
kamattámogatott hitel számukra történő biztosítása is. Ezzel a háromnál
kevesebb gyermekkel rendelkezőket is jobban ösztönözzük, hogy merjék
vállalni a harmadik gyermeket is.
97. Miért csökken jelentős mértékben a használt, energiatakarékos ingatlanok utáni CSOK támogatás?
A használt lakások mintegy 90%-a a „B”
vagy az alatti energiahatékonysági kategóriába tartozik, ezek 2016-tól
10%-kal magasabb összegre jogosultak, az „A” kategóriás ingatlanok után
járó összeg nem változik, egyedül az A+ és az energiatakarékos
ingatlanok esetében csökken némileg a támogatás mértéke. Tehát a
túlnyomó többség jobban jár az energetikai bónuszok eltörlésével, egy
réteg számára nincs változás, és csupán egy 5-10%-nyi rétegnek csökken
némileg a támogatása. Ugyanakkor az igénylési folyamat egyszerűsödik,
hiszen nem kell igazolni és figyelembe venni a lakás energetikai
minősítését. A használt lakésok esetében egyébként sem volt értelme
figyelembe venni e tényezőt, hiszen ott már eleve adottak a lakás
paraméterei, legfeljebb új ingatlan esetében jelentett ösztönző erőt a
magasabb összeg a minél energiatakarékosabb kialakításra, azonban az
építésügyi szabályok azoknál pedig eleve előírják a magasabb
energiahatékonysági paraméterek érvényesítését, így az energetikai
bónuszok alkalmazása – mely ugyanakkor jelentősen bonyolította,
bürokratikussá tette a támogatási rendszert – nagyrészt értelmét
vesztette.
ÁFA kedvezményes kulccsal/visszaigényléssel kapcsolatos kérdések:
98. Az ÁFA visszaigénylésnél életvitelszerűen ott kell-e lakni?
Igen, e tekintetben ugyanazok a feltételek, mint a CSOK-nál.
99. Ha a
családi házat generálkivitelező építi kulcsrakész állapotra, tehát
mindent egy kivitelező végez el, jogosult-e a vállalkozó az új 5%-os ÁFA
felszámítására, vagy a 27%-os ÁFÁ-t kell alkalmaznia?
Nem, ilyen esetben a kivitelező a normál
ÁFA összeget kell. hogy alkalmazza, az ingatlantulajdonos pedig
jogosult a maximum 5 millió Ft-os ÁFA visszatérítésre.
100. A
tavalyi évben generálkivitelező által elkezdett, de még át nem adott,
tehát használatbavételi engedéllyel nem rendelkező családi ház
építtetője a 2015-ös évben kiállított számlák után jogosult az 5 millió
forint, vagy az arányos rész visszatérítésére az Államkincstártól?
Legfeljebb az építési engedély kiadását megelőző 6 hónapos időszakon belül kiállított számlák fogadhatók el.
101. Magán
építtető félkész kivitelt rendel, a további feladatokat saját maga,
illetve az általa szervezett szakemberek végzik. A félkész kivitelig 5%
vagy 27% ÁFÁ-t kell alkalmazni?
A félkész kivitelre is a 27%-os ÁFA kulcs irányadó.
102. Magán
kivitelező szervezi a szakembereket, és maga vásárolja az építőanyagot. A
csak munkadíjat számlázó kivitelező 5% vagy 27% ÁFÁ-t alkalmaz?
A kivitelező, ha magánszemély megbízásából épít, mindig a 27%-os kulcsot kell alkalmazza.
103. Az ÁFA
visszaigénylés jelenlegi határideje mind az építtetőt, mind a
kivitelezőt nehéz, és szinte finanszírozhatatlan helyzetbe hozhatja.
Várható a visszaigénylés idejének rövidítése?
A vállalkozásokat érintő ÁFA
visszaigénylési szabályok az otthonteremtési program kapcsán nem
változnak. Ugyanakkor a csak magánszemély építőre/építtetőre vonatkozó
ÁFA visszatérítés szabályai az előbbitől eltérnek.
